A Debreceni Egyetem zenepedagógiai kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával, „Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei és hatása” elnevezésű kutatási program keretein belül az általános iskolás diákok tanórán kívüli művészeti lehetőségeit és az élménypedagógia hatásait vizsgálja. A kutatási programról Váradi Judit PHD, kutatásvezető, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar egyetemi docense és Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója adtak tájékoztatást a Magyar Művészeti Akadémia Oktatási Képzési és Tudományos Bizottsága 2019. szeptember 17-i ülésén.
Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei
A kutatás bemutatása az MMA Oktatási Képzési és Tudományos Bizottságának
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézet támogatásával a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolája, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar és a Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai kutatócsoportja 2018. novemberében kutatást indított, amelyben az általános iskolai tanulók kötelező tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységének, valamint a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségét vizsgálja. Célunk objektív képet adni arról, hogy a művészeti nevelés hogyan járul hozzá a tanulók kulturális attitűdjének kialakulásához, a magas kultúra értékeinek megismeréséhez, egy művelt, empatikus, magas érzelmi intelligenciával rendelkező ifjúság neveléséhez. A vizsgálat célcsoportját az észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. és 6. osztályos általános iskolás tanulói alkották. A kutatás mintáját többlépcsős rétegzett valószínűségi mintavételi eljárással vettük. A feladatellátási helyek kiválasztása a következő szempontok szerint reprezentatív: településtípus (megyeszékhely, város, község), fenntartótípus (tankerület, egyház, egyéb), valamint figyelembe vettük az egyes megyékben az AMI arányát is. A kutatásba bevont 30 iskolában (megyénként 10-10) a többdimenziós felmérés célcsoportja a tanulók mellett a szülők, tanárok és intézményvezetők voltak. A felmérés során öt mérőeszközt alakítottunk ki, amelyet digitális és papíralapú kérdőív formájában töltöttek ki.
A tanulói mintát 2089, a szülői mintát 1772 kitöltött kérdőív reprezentálja. A vizsgálatban 38 itemes saját fejlesztésű zárt és nyitott kérdéseket tartalmazó mérőeszköz segítségével megkérdeztük a művészeti tárgyat oktató tanárokat is. Az adatfelvétel papír alapú kérdőíves módszerrel zajlott, a kutatás során 30 iskolából 139 tanár töltötte ki, valamint minden intézményvezető segítette munkánkat konstruktív gondolataival. Az ötödik dimenzió, a szolgáltatói oldal számára augusztus hónapban elkészült a mérőeszköz, amely digitális kérdőív formájában vált elérhetővé. A minta bázisát a kulturális statisztika közművelődési OSAP 1438-as adatlapját kitöltő szervezetek alkotják. Az összes 8000 mintából leválogattuk a kutatásban érintett három megye aktorait, így a kérdőív 600 szervezet, intézmény részére került kiküldésre e-mailen.
Az adatbázisnak a DEXARTA nevet adtuk, amely a kutatás angol kulcsszavaiból alkotott mozaikszó: Debrecen EXtracurricular ARTistic Activities.
A kutatás pilot mintájának próbaértékelését a Magyar Oktatás- és Neveléskutatók konferenciáján mutattuk be (HUCER) 2019. májusában Egerben. A kutatás első eredményeit a Kiss Árpád konferencián Debrecenben prezentáljuk szeptemberben, valamint novemberben az Országos Neveléstudományi Konferencián Pécsen.
November végére a tanulói és szülői adatbázis kiértékelésével a kutatócsoport gyorsjelentést készít.
Dr. Váradi Judit
egyetemi docens, kutatásvezető