2026. március 24. kedd 19.00 óra
Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar – Liszt terem
GÁRDONYI 120 | 80 | 40
Jubileumi hangverseny Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt műveiből
Műsor:
Gárdonyi Zoltán: Praeludium „Erős vár a mi Istenünk”
Gárdonyi Zsolt: Toccata „Erős vár a mi Istenünk”
(Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zoltán: Fantázia az „Az én időm, mint a szép nyár” kezdetű magyar egyházi énekre
(Zs. Szabó Mária - hegedű, Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zoltán: Jászói legenda
(Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zsolt: Variációk az „Emlékezzél, Úr Isten, híveidről” kezdetű magyar egyházi énekre
(Scholz Anna - gordonka, Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zsolt: Duplum
(Nagy Csaba - oboa, Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zsolt: Három négykezes orgonamű
Der Mond ist aufgegangen
Be Thou My Vision
ENCORE
(Birincsik Gergely és Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zsolt: Blues
(Horváth Bence - trombita, Jakab Hedvig - orgona)
Gárdonyi Zsolt: Introdukció és korál
(Horváth Bence, Szabó Bálint, Herczeg Márton - trombita, Szabó István - üstdob, Jakab Hedvig - orgona)
A belépés díjtalan!
Gárdonyi Zoltán 1906. április 25-én született Budapesten. Édesanyja, Weigl Mária a budapesti Zeneakadémián az egykori Liszt-tanítvány, Thomán István osztályában Bartók Béla évfolyamtársaként szerzett zongoratanári diplomát. Gárdonyi Zoltán zeneszerzés-tanulmányait 1923-tól 1927-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, majd 1927-től 1930-ig Berlinben Paul Hindemith tanítványaként végezte. A berlini egyetemen ezzel egyidejűleg folytatott zenetudományi tanulmányait az 1931-ben ott megszerzett doktorátusával zárta le. Ezt követően tíz évig a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet és a Soproni Zeneegyesület karnagyaként működött, zenekari hangversenyeinek szólistái között volt Fischer Annie is. Gárdonyi Zoltán 1941 és 1967 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet, ő volt a Zeneakadémia 1948-ban feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetője. Művei felölelik a szimfonikus- és kamarazene, zongora- és orgonakompozíciók, a vokális zene és a pedagógiai célzatú darabok legkülönfélébb műfajait; zenetudományi munkásságának a Bach- és Liszt-kutatás köszönhet jelentős új felismeréseket. Gárdonyi Zoltán 1972 óta családjával együtt Németországban élt és 1986. június 27-én hunyt el Herfordban. Zeneszerzői és tudományos életművét 2016-ban posztumusz Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
Fia, Gárdonyi Zsolt J. S. Bach születési évfordulóján, 1946. március 21-én született Budapesten. 1968-ig szülővárosában Gergely Ferenc, Sugár Rezső, Ferenczy György, Szervánszky Endre és Farkas Ferenc növendékeként folytatta tanulmányait. Huszonnégy évesen főhivatású orgonista és karigazgató lett az észak-németországi Wildeshausen-ben, majd 1975 és 2011 között a würzburgi Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető professzora volt. Neve zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként, valamint meghatározó zeneelméleti munkássága által vált nemzetközileg is ismertté. Sokrétű tevékenységét hanglemez- és rádiófelvételek, könyvek, tanulmányok, valamint az Európában és Amerikában tartott mesterkurzusai, illetve előadásai dokumentálják. Gárdonyi Zsoltot 1979-ben Bajor Állami Díjjal, 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címével, majd 2011-ben a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2016-ban Magyar Örökség Díjban részesült. 2022-ben zeneszerzői, orgonaművészi és zenepedagógiai pályafutása, valamint a protestáns egyházzenei művészetben évtizedek óta betöltött meghatározó szerepe elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Gárdonyi Zsolt részére.
Forrás: www.gardonyi.de
