Kedves Olvasó!
Ön a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatóinak tanulmánykötetét tartja kezében. A kiadvány olyan írásokat tartalmaz, amelyek mindegyike szorosan kötődik a zenéhez, mégis más-más területet világít meg. A zenei nevelés személyiségformáló erejének gondolata magával az emberrel egyidős, az emberiség minden művelődéstörténeti korszakában nagy hangsúlyt kapott. A zene, mint műveltségi terület dichotómiája ráirányítja a figyelmet az affektív és kognitív összetevők kapcsolatára. A tudományos érdeklődés arra irányul, hogy a művészeti tevékenység alaptermészete szerint az élményszerzés öröme és képessége milyen kapcsolatban áll az elméleti tudnivalók, műveltségelemek elsajátításával. A folyamatosan változó oktatási struktúrák és a kor követelményei naprakész információt kívánnak meg a zeneoktatás területén. Az új módszerek alkalmazása, az alternatív zenepedagógia és az extrakurrikuláris színterek megjelenése az oktatásban folyamatos megújulásra késztetik a szakembereket. A szakmódszertani, szakdidaktikai kutatások új eredményei segítik a zeneoktatás színvonalának emelését a tanítás minden szintjén. Tanulmánykötetünk segítséget szeretne nyújtani a zenepedagógusok eredményesebb képzéséhez, a megújuló művész- és tanárképzés innovatív elemei az alsó – és középfokra is hatást gyakorolnak.
A gazdag szellemi potenciál mögött a szakterületüket kiválóan értő, művelő és képviselő kollégák állnak. A tanulmánykötet zeneelméleti, zenepedagógiai és hangszermetodikai értekezéseket tartalmaz. Az olvasó tájékozódhat az itáliai vokális műfajok kialakulásáról, a különféle tonális rendszerek és a kortárs kóruszene notációs rejtelmeiről, a zeneelmélet tanítás történeti változásairól, az alternatív zenepedagógiai módszerek közül az Orff módszer gyakorlati alkalmazásáról, a társadalmi változások és a befogadói attitűd összefüggéséről. A fagott-, zongora-, gitár-, nagybőgő-, szaxofon- és hegedű hangszerspecifikus történeti és metodikai értekezései mellett kiemelt szerepet kap a régizenei játékmód, a ritmusösszefüggések feltárása, valamint a hangszerjátékot segítő természetes és harmonikus mozgáslehetőségek bemutatása.
Gyűjteményünket nemcsak a zenei felsőoktatásban tanuló egyetemisták forgathatják haszonnal, hanem a gyakorló zenepedagógusok, a zenével foglalkozó kutatók és ajánljuk minden kedves olvasónak, akit érdekelnek a zeneoktatás változásai, a zenei folyamatok törvényszerűsége, pszichológiai összefüggései vagy éppen a társadalmi változások és a zenehallgatási kultúra összefüggése.
Váradi Judit
szerkesztő