Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei és hatása

A rendszerváltás óta az oktatási rendszer jelentős átalakuláson ment át. A közoktatás, a kurrikulum vizsgálata évtizedek óta kiemelten foglalkoztatja a kutatókat, ugyanakkor az oktatáspolitikai változások hatására előtérbe került a képesség- és készségfejlesztés problematikája. A kulturális tőke fogalmának értelmezése rendkívül gazdag szakirodalom foglalkozik. A kulturális tőke jelenléte jelentős mértékben függ a gazdasági tőkétől. A tőkék konverziója eredményeként változhat a társadalmi helyzet, az iskolarendszer legitimálja a kulturális tőke újratermelődését (Pusztai, 2009).

A tanulók extrakurrikuláris aktivitását befolyásolja a társadalmi környezet, a település szolgáltatóbázisa és azok lehetőségei. A civil szféra (kulturális egyesület, alapítvány) is fenntart nevelési és művészeti nevelési színtereket, lehetőségeket. A zenei szubkultúrákhoz tartozás (Trencsényi, 2006), az otthoni zenehallgatás, a különböző zenei irányzatok preferálása egy sajátos értékrend kialakítása nagyon sok pedagógiai hatást involvál magába. Számos kutatás bizonyította a szocializáció szerepét a zenei ízlés alakulásában. Extrakurrikulárisnak nevezzük az iskolai órák után, de az iskolai alaptevékenységet kiegészítő, gazdagító tevékenységet. A nemzetközi szakirodalomban számos olyan hatásvizsgálat született, melyek középpontjában ezen iskolai időn túli tevékenységek állnak. Az élményszerű extrakurrikuláris események multiplikatív hatást gyakorolnak a meglévő tőkére, gazdagítják kapcsolati tőkéjüket, szociális és érzelmi készségeiket. Pusztai (2009) Broh (2002) kutatásait alapul véve megállapítja, hogy a zenei tanulmány hatékony extrakurrikuláris befektetés, melynek folyamatos hatásait tapasztalták más diszciplináris eredményekben. A működő extrakurrikuláris lehetőségek és hatásaik Nyugat-Európában már évek óta kutatók érdeklődésének fókuszában áll, azonban Magyarországon annak ellenére, hogy a rendszernek gazdag gyakorlata van, még nem született átfogó vizsgálat. Az iskolai lemorzsolódás évek óta központi kérdése az oktatásszociológiának és az oktatáskutatásnak, a művészetoktatást lemorzsolódási aspektusból kevesen elemezték. Texasban 175 000 diákot vizsgáltak 5 éven keresztül (Thomas et al., 2015), és a művészetoktatás szerepét jelentősnek találták a középiskolai tanulmányok megszakításának szempontjából. Eredményeik azt bizonyították, hogy a művészetek az oktatási reform lehetséges eszközei. Mahoney és Roberts foglalkoztak az extrakurrikuláris tevékenység hatásával a képzés megszakításának szempontjából az oktatás különböző szintjein (1997). A megállapítások azt mutatták, hogy az iskolai lemorzsolódás aránya a hátrányos helyzetű diákok körében jelentősen alacsonyabb volt azok között, akik korábban részt vettek a tanórán kívüli tevékenységekben.

Tervezett kutatásunkon keresztül szeretnénk objektív képet mutatni arról, hogy a művészeti nevelés hogyan járul hozzá a diákok, hallgatók kulturális attitűdjének kialakulásához, a magas kultúra értékeinek megismeréséhez, egy műveltebb, empatikusabb, magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező ifjúság neveléséhez.

KUTATÁS

Vizsgált terület:
Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg)
megyeszékhely, város, falu

Vizsgált célcsoport: általános iskola alsó, felső tagozat

Módszer, minta
A négy különböző síkon indított felmérés (szolgáltatói oldal, pedagógus, intézményvezető, szülői és diák) kvalitatív és kvantitatív módszerrel holisztikus szemlélettel tárja fel a non-formális és informális helyszíneken megvalósuló extrakurrikuláris és iskolán kívüli művészeti tevékenység és rendezvények lehetőségeit, célját és hatását.

Frissítés dátuma: 2019.03.01.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ