Általános ismertető a Tanári Mesterképzésről

Szakképzettségek:

  • zongoratanár
  • orgonatanár
  • hegedűtanár
  • mélyhegedűtanár
  • gordonkatanár
  • gordontanár
  • gitártanár
  • furulyatanár
  • fuvolatanár
  • oboatanár
  • klarinéttanár
  • szaxofontanár
  • fagott-tanár
  • kürt-tanár
  • trombitatanár
  • harsonatanár
  • tubatanár
  • ütőhangszertanár
  • énektanár
  • egyházzene-tanár (egyházzene-orgona)
  • egyházzene-tanár (egyházzene-kórusvezetés)
  • zeneismeret-tanár
  • zeneismeret – ének-zene tanár

Képzési terület, képzési ág: pedagógus
Képzési szint: mester
Képzési idő: 4 félév, kivéve a zeneismeret – ének-zene tanár szakot, ahol 5 félév, kizárólag nappali képzésben
(főiskolai szintű tanári végzettség birtokában, valamint egyetemi szintű művész végzettség vagy művész mester végzettség birtokában a képzési idő 2 félév)
Oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120
főiskolai szintű tanári végzettség birtokában, valamint egyetemi szintű művész végzettség vagy művész mester végzettség birtokában a megszerzendő kreditek száma 60 (tanári végzettséggel: 30-10-20; művész végzettséggel 0-40-20 megoszlásban)

Szakmai kreditek száma: 50
Pedagógia, pszichológia terület kreditszáma: 40
Szakmai gyakorlat ideje, kreditszáma: 1 félév – 30 kredit

Képzési és kimeneti követelmények:

A képzés célja a zeneművészeti ágban, alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva olyan tanárok felkészítése, akik az iskolarendszerű, egyéni és csoportos formában megvalósuló zeneművészeti oktatásban, továbbá a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi területén és a nem iskolarendszerű oktatásban képesek tanári munkakör ellátására:

  • hangszeres zenetanár (klasszikus) szakképzettség esetén a szakképzettségnek megfelelő hangszer, valamint kamarazene;
  • énektanár (klasszikus) szakképzettség esetén a magánének, a kamaraének, a dalirodalom, a hangegészségtan, a beszédgyakorlat;
  • egyházzenetanár (egyházzene-kórusvezetés, egyházzene-orgona) szakképzettség esetén az egyházzenei tárgyak;
  • zeneismeret-tanár szakképzettség esetén a zeneelmélet, a szolfézs, a népzene, a zenetörténet-zeneirodalom, az improvizáció oktatása tekintetében.

A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

Szakterületi ismeretek:

a) Az előadóművészet alapképzési szakra épülő tanárképzésben az alapképzésben elsajátított ismeretkörök elmélyítése, amely magába foglalja a választott szakképzettségnek megfelelően

  • a hangszeres és elméleti ismereteket;
  • a szóló, kamarazenei, zenekari/énekkari repertoárismeretet, valamint az alapvető vezényléstechnikai ismereteket;
  • a zeneművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatás-nevelés területén.

b) Az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szakra épülő tanárképzésben az alapképzésben elsajátított ismeretkörök elmélyítése, amely magába foglalja a választott szakképzettségnek megfelelően

  • az általános elméleti és zenetörténeti ismereteket;
  • zeneszerzési, ellenponttani, zeneelméleti ismereteket (hangszerelés, continuo-játék, műelemzés);
  • a zeneirodalom remekműveinek széles körű ismeretét;
  • a zeneművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatás-nevelés területén.

Szakmódszertani ismeretek:

  • az alap- és a tanári mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
  • a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei stb. a korszerű kutatások fényében;
  • a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a zeneművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;
  • felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális zeneművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának, feladataira.

Sajátos kompetenciák:

  • a tanult zenei ismeretek átadásának képessége;
  • jó együttműködő és kommunikációs képesség;
  • a nyilvános szereplés gyakorlata.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • A főtárgy zárószigorlat letétele
  • A végbizonyítvány megszerzése
  • A diplomamunka, valamint a portfólió benyújtása és elfogadása a témavezető részéről

A zárószigorlat:

Tanári mesterképzés (MA) zárószigorlati követelmények

Záró-szigorlati követelmények:A záró-szigorlat (mindegyik szakképzettséghez kapcsolódóan) anyaga az adott szakterület teljes ismeretanyagát komplex módon tartalmazza és kontrollálja. A záró-szigorlat egyrészt – a szakmódszertanon kívül – az előírt szakmai kreditek megszerzése után, másrészt a gyakorló (4.) félévet megelőzően teendő le. A vizsgán a hallgató számot ad a szakmai ismeretek körében megszerzett tudásáról, képességeiről.

Klasszikus hangszertanár és klasszikus énektanár képzés:
Minimum 30 perc időtartamú hangverseny, melynek során a hallgató legalább 3 különböző stíluskorszakból származó mű – melyből egy kamara – előadásával számot ad hangszertechnikai felkészültségéről, formáló készségéről, stílusismeretéről.

Zeneismeret-tanár képzés:
A záró-szigorlat két részből áll.
A) írásbeli vizsga
B) szóbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a jelölt számot ad zenei lejegyzési készségének és zenei elméleti ismereteinek, valamint elemző készségének szintjéről.

A szóbeli vizsga tételei átfogóan tartalmazzák a szakiránynak megfelelő differenciált szakmai ismeretek tárgyainak anyagát. A vizsgatételek elméleti és gyakorlati feladatrészeket tartalmaznak, melyek teljesítése során a jelölt bizonyítja az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásának készségét is.

Egyházzene-tanár képzés:
A záró-szigorlat két részből áll:
A) gyakorlati vizsga, melyen a liturgikus gyakorlat, liturgikus orgonajáték ill. karvezetés tárgyak anyagából,
B) elméleti vizsga, melyen az egyházzene irodalom tárgykörében szerzett tudásáról ad számot a tanárjelölt.

A tanári záróvizsga részei:

  • A tanári szakdolgozat és az annak részét képező portfólió bemutatása és védése. A bemutatást, védést a Tanári Záróvizsga Bizottság (TZVB) önálló érdemjeggyel minősíti, felhasználva a hivatalos bíráló írásbeli véleményét is.
  • Szóbeli vizsga: a TZVB önálló egy, összesített érdemjeggyel minősíti
    – a pedagógia-pszichológia témaköréből
    – a szakmódszertan témaköréből az első tanári szakképzettséghez kapcsolódóan
    – a szakmódszertan témaköréből a második tanári szakképzettséghez kapcsolódóan
    – Esetelemzés.

A szóbeli vizsga pedagógia-pszichológiai, valamint két szakmódszertani részét a bizottság érdemjeggyel minősíti (3 db részjegy). Az „Esetelemzés” részben adott feleletet a bizottság szövegesen értékeli, mely rögzítésre kerül a záróvizsga jegyzőkönyvben és az elnök ismerteti a záróvizsga eredményhirdetésekor.

A szóbeli vizsga érdemjegye a részjegyek átlagának kerekített értéke. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha minden részjegy legalább elégséges, különben a szóbeli vizsga érdemjegye elégtelen. A szóbeli vizsga minden részfelelete a teljes bizottság előtt hangozzék el.

Esetelemzés

Ez a vizsgaelem elsősorban arra irányul, hogy feltárja a jelölt pedagógiai szemléletének, habitusának, szaktanári gondolkodásmódjának sajátosságait. Ekként az a célja, hogy a jelölt szemléletmódját, döntési képességét „tesztelje”. Mindezeket egy virtuális problémahelyzetben (papíron „szimulált”, döntést és a döntés indoklását igénylő helyzet) vizsgálhatónak tartjuk. A problémahelyzetek abban az értelemben valódiak, hogy az iskolai élet, a tanítási órák, a nevelési helyzetekre nézve releváns történéseket jelenítenek meg.

A TZVB összetétele:

Elnök: a neveléstudomány vagy a lélektan minősített, vezető oktatója

Tagjai:

  • a neveléstudomány vagy a lélektan oktatója (célszerűen a másik szakmából)
  • a gyakorlóiskola/bázisiskola mentortanára
  • a szakmódszertan képviselője

A TZV lebonyolítása és az érdemjegy kiszámítása

  1. A csoportos (alsóéves) tanítási gyakorlatok értékelését az intézményi gyakorló iskola szakvezető tanára és a szakmódszertan oktatója végzi. A negyedik féléves közoktatási gyakorlat értékelését a TZV felkért tagjai: a külső bázisiskola mentortanára, a szakmódszertan és a pedagogikum oktatója közösen alakítja ki. A TZV Bizottsága a jelöltről alkotott összképe kialakításakor figyelembe veszi ezeket a minősítéseket.
  2. A TZV nyilvános.
  3. A TZV összesített érdemjegye az alkotó rész-érdemjegyek (egyenlő súllyal vett) átlaga, kerekítve:
    1. a tanári szakdolgozat (értékelője a témavezető és az opponens)
    2. a tanári szakdolgozat (ezen belül a portfólió) bemutatása és védése (értékelője a TZV Bizottság)
    3. a szóbeli vizsga, azaz a TZV során elhangzott szóbeli feleletekre adott átlagolt érdemjegy (értékelője a TZV Bizottság);
  4. a gyakorlóiskolában végzett alsóéves tanítási gyakorlatok összesített érdemjegye (értékelői a gyakorló iskolai (szak)vezető tanárok, szakképzettségenként);
  5. a tanári mesterképzés negyedik félévében végzett összefüggő közoktatási gyakorlat érdemjegye (értékelője a TZV-be felkért bázisiskolai mentortanár, a módszertan és a pedagogikum oktatója).

Ha az öt jegy közül bármelyik elégtelen, akkor a TZV is elégtelen. Az ismételt TZV során az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni.

A tanári mesterképzés oklevelének minősítése:

A tanári oklevél minősítését a szaktárgyi-diszciplináris két zárószigorlat és a TZV érdemjegyének átlaga képezi.

Frissítés dátuma: 2017.07.05.


v1.0-alpha95